A rákszűrés menete
A vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik, ahol beszámolhat esetleges panaszairól, az orvos pedig kérdéseket tesz fel, az utolsó menzesz időpontjáról, a vérzések rendszerességéről, az esetleges tünetekről. Számoljon be az előzetesen alkalmazott kezelésekről, gyógyszerekről is! Egy jól vezetett menzesznaptár nagyon sokat segíthet a válaszokban.
A beszélgetést követően kerül sor magára a vizsgálatra. Vizsgálathoz egy speciálisan kialakított nőgyógyászati vizsgálóasztalt használunk. A rákszűrés a szeméremtest megtekintésével kezdődik, mely után a hüvely feltárása következik egy műanyagból készült, egyszer használatos steril eszköz segítségével. A hüvelytükör alkalmazása szükséges ahhoz, hogy az egyébként összefekvő hüvelyfalak és a folytatásukban lévő méhszáj megtekinthető legyen. Ehhez egy speciális nagyítót (kolposzkóp) használunk, amellyel áttekintjük a hüvelyfalakat és a méhszájat. Ezután megfelelő eszközökkel (pálcika vagy kefe) citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a méhszáj felszínéről és a méhnyakról. A citológiai rákszűrés a méhnyak levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti. Ez a Papanicolauról elnevezett Pap-teszttel történik. A levett mintából kenetet készítünk, amit később fixálás és speciális festés után akkreditált citológiai laboratóriumban mikroszkóp alatt értékelnek, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására is alkalmas. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.
A citológiai anyagvétel (kenet) után végezzük a rákszűrés következő lépését, a kolposzkópos vizsgálatot. A kolposzkóp 5-12-20-30 szoros nagyítást biztosító, megfelelő fényforrással ellátott optikai eszköz. Ennek segítségével olyan testfelszíni és testüregi hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók, illetve a látott elváltozás súlyossága jól megítélhető. Előnye egyrészt, hogy a szöveteket élőben, saját környezetükben vizsgálhatjuk, másrész, hogy könnyen ismételhető. Ecetsav- és jódtartalmú szer alkalmazásával (ecseteléssel) a kóros területek jól elkülöníthetők az ép szövetektől.
Ezután következik a rákszűrés szintén szerves részét képző, úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat. Ennek során kitapintjuk a méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát, gyulladás, terhesség, egyéb tapintható elváltozás esetleges meglétét, tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek állapotáról. A rákszűrés ezen fizikális vizsgálati része csupán néhány percig tart, a rendelőben töltött idő nagyobb részét beszélgetéssel töltjük. Ha szükségesnek látszik, vagy panaszai indokolják, kiegészítő vizsgálatokra kerülhet sor. Ez legtöbbször ultrahangvizsgálatot, vagy későbbi vérvételt jelent. A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen, szerves részét kell, hogy képezze az emlők áttapintása is. Mivel a rákszűrés könnyen megismételhető, így követésre is alkalmas, azaz, pontos választ adhatunk a folyamat javulásáról vagy rosszabbodásáról.
Citológiai rákszűrés eredményei
A régi rendszer szerint P0-P5 között értékeltük a rákszűrés során levett kenetet, újabban viszont a Bethesda-módszert használjuk.
(A Papanicolau rendszert az 1920-as évektől használták Magyarországon, mely annak idején nagy előrelépést jelentett a rákszűrés eredményének értelmezésében, azonban ma már van sokkal informatívabb módszerünk az értékelésre. 1988-ban kialakították a Bethesda-rendszert, ennek a 2001-es módosítását használjuk ma is. A Bethesda-rendszer sokkal rugalmasabb és informatívabb, részletesebb információkat ad a méhnyak elváltozásokról.)
Értékelés a Papanicolau besorolás szerint:
- P0 = a kenet nem értékelhető, valami hiba történhetett a vizsgálat, vagy az értékelés kapcsán, ezért újabb vizsgálat szükséges.
- P1 = negatív; normális sejtek
- P2 = negatív; normális sejtek, minimális, teendőt általában nem igénylő gyulladásos jelekkel (ez a leggyakoribb eredmény!)
- P3 = Gyulladás van vagy rákmegelőző állapot gyanúja áll fenn. A vizsgálat ismétlése, illetve HPV szűrés javasolt. Egy P3-as lelet még önmagában nem indokol műtétet, de szoros orvosi megfigyelés és kontroll szükséges!
- P4 = Rákmegelőző állapot vagy korai rák gyanúja áll fenn. – A gyanú kizárására vagy megerősítésére HPV szűrés és az esetek döntő többségében szövettani vizsgálat indokolt ilyen esetben.
- P5 = Daganatos sejtek jelenléte mutatható ki. Szövettani vizsgálat mindenképpen indokolt.
Értékelés a Bethesda-rendszer szerint:
A Bethesda besorolás azt mutatja meg, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) rendellenességről van szó.
A méhnyakráknak két fő típusa van:
- 85-90%-uk laphámrák, ami hosszú évek alatt alakul ki és jól szűrhető.
- 10-15%-uk mirigyrák, ami akár másfél-két év alatt kialakulhat, magasan a méhnyakcsatornában, helyezkedik el, ezért nehezen szűrhető
A kóros leletek osztályozása:
- ASCUS – bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek
- SIL – laphámbeli elváltozások, ezen belül
- LSIL – enyhén atípusos sejtek
- HSIL – súlyosan atípusos sejtek
- AGC – kóros mirigyhámsejtek
- AIS – (adenocarcinoma in situ) – csak a hámot érintő mirigyrák gyanúja
