Hazánkban a női szervek daganatos megbetegedései sajnos napjainkban is majdnem 3500 nő halálát okozzák évente. Az első helyet az emlőrák foglalja el 2500 halálozással, míg petefészek- és méhnyakrákban minden évben nagyjából 500-600 életet veszítünk el. Az utóbbi évtizedben előfordulási gyakoriság csökkent ugyan, azonban a veszélyeztetett életkor sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódott el. Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett rendszeres nemi élet, a partnerek gyakori cserélgetése, a promiszkuitás, amely számos rizikófaktort jelent. A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások – melyek gyakran vírusos fertőzéssel (Human Papilloma Vírus, HPV) társulnak – úgynevezett rákmegelőző állapoton át a rettegett rákká fejlődhetnek. Ezek tények, de nem kell feltétlenül megrémülnünk tőlük, hiszen ha a korai fázisban felismerjük őket, ezek az elváltozások gyógyíthatóak. Tehát a nők kezében ott a lehetőség saját egészségük megőrzésére, a szűrővizsgálatok (rákszűrés) rendszeres látogatása révén.
A rákszűrés lényege
A rákszűrés alkalmával valójában – az elnevezésétől némileg eltérően – nem a kialakult daganatos állapotot igyekszünk megtalálni, hanem a rákmegelőző állapotokat próbáljuk időben felismerni. Rákmegelőző állapotról akkor beszélünk, amikor olyan folyamat indul el szervezetünkben, amely beavatkozás nélkül tovább fejlődve rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet. Ez egyben azt is jelenti, hogy nőgyógyászati rákszűrés során minden olyan szervet meg kell vizsgálni, melyet a női nemi szervek közé sorolunk, és amelyekben daganat alakulhat ki. Ennek megfelelően a méhnyak, a méhtest, a petefészkek és a mellek vizsgálata szükséges. A komplex rákszűrés több szakorvos, úgymint szülész-nőgyógyász, citológus, szükség esetén radiológus együttes, egymást kiegészítő munkájának eredménye.
Anatómia
A méh egy tojás nagyságú szerv, ami méhtestből és méhnyakból áll. A méhnyak hüvelybe nyúló alsó része tapintható a hüvelyboltozatban, melyet más néven méhszájnak hívunk. A méh a kismedencében helyezkedik el, szoros kapcsolatban elölről a húgyhólyaggal, hátulról pedig a végbéllel. A méhszáj külső felszínét normálisan el nem szarusodó laphám borítja. A méhnyakban váladékot termelő mirigyhám található. Ez a váladék egy sűrű nyák, mely szinte dugót képezve lezárja a hüvely felől a méhüreget a kórokozók, a felszálló fertőzések elől. A vizsgáló orvos az említett lap-és mirigyhámsejtekből vesz mintát egy speciális kefe segítségével.
A rákszűrés elvégzése előtt tanácsos néhány dologra odafigyelni
Menstruáció és hüvelyi vérzés idejében nem lehet rákszűrést végezni. Ennek az az oka, hogy a vizsgálatra kerülő sejtminta, a citológiai kenet véres lesz, és a vér elfedi a diagnózis felállításához szükséges sejteket. Menstruáció előtt és után legalább 3 napot érdemes kihagyni a rákszűrés időpontjának foglalásakor, de a két menzesz között félidőben a legideálisabb kenetet venni. Ennek oka, hogy sok esetben előre nem lehet pontosan meghatározni, hogy mikor kezdődik a menstruáció, illetve, a vérzést közvetlenül megelőzően, és látszólagos elmúlását követően is lehet egy kevés, ún. mikroszkopikus mennyiségű vérzés, ami a rákszűrést zavarja. A rosszul időzített mintavétel fölösleges időtöltést és költséget eredményez, amit érdemes elkerülni.
Amennyiben hüvelyfertőzésre, nemi szervi gyulladásra utaló tünetek állnak fenn, először a fertőzést, és a gyulladást kell meggyógyítani, mivel a gyulladás és fertőzés kóros citológiai leletet eredményezhet, ami miatt később, a gyulladás kezelését követően a rákszűrést ismételni kell.
A rákszűrés előtt nem tanácsos hüvelyöblítést végezni. Bár ez higiénikusnak tűnik, és a fertőzés jeleit ki lehet talán mosni, de sejtszinten a gyulladás megmarad, ami kóros citológiai eredményhez vezet. Ha a vizsgáló orvos nem látja a hüvelyfertőzés következményeként a váladékot (ami a diagnózis felállításának fontos részét adja), a kóros citológiai lelet értelmezése nehéz lehet.
A rákszűrés előtt három nappal nem ajánlott szexuális életet élni, sem óvszerrel, sem anélkül. Az óvszerek rendszerint különféle vegyi anyagokkal vannak kezelve, pl. spermaölő anyaggal, illatosítóval, és ezek irritációt, steril gyulladást okozhatnak. A helyi spermaölő hatású védekező eszközök, úgy mint, pl. kúp, krém, kémiai úton hatnak, és szintén irritációt, steril gyulladást okozhatnak. A spermiumok napokon keresztül túlélnek a női nemi szervekben, és tömeges megjelenésük zavarhatja a citológiai értékelést. A sperma meg is változtathatja a sejtképet lúgos kémhatása révén, de akár valamilyen fertőzést is bevihet.
