A méhszájseb (cervicalisatio) tünetei és kezelése
A méhszájseb népies elnevezése a nőgyógyász által a méhszájon látható különféle elváltozásoknak, egy a köznyelvben használatos gyűjtőfogalom, mely különböző, laikusok számára nehezen lefordítható eltérést takar: ectropium, cervicalisatio, méhnyakerózió, méhszájrepedés, leukoplákia, tagoltság, pontozottság. Ezek az elváltozások kortól függetlenül – a pubertás kezdetétől a klimaxig – bármikor kialakulhatnak, akár szűz lányokat is érinthetnek. Olykor tünetmentesek, máskor számos kellemetlen jellel hívják fel magukra a figyelmet.
Anatómia
A méh tojásnyi nagyságú szerv, ami méhtestből és méhnyakból áll. A méhnyak hüvelybe nyúló alsó része tapintható a hüvelyboltozatban, melyet másképpen méhszájnak hívunk. A méh a kismedencében helyezkedik el, szoros kapcsolatban elölről a húgyhólyaggal, hátulról pedig a végbéllel.
A méhszáj külső felszínét normálisan el-nem-szarusodó laphám borítja. A méhnyakban váladékot termelő mirigyhám található. Ez a váladék egy sűrű nyák, mely szinte dugót képezve lezárja a hüvely felől a méhüreget a kórokozók, a felszálló fertőzések elől.
Ectropium, Cervicalisatio, Méhnyakerózió
Az elváltozás, mely a nők kb. 40%-ánál előfordul, egy kolposzkóppal látható eltérés, melyet sokszor sebnek mondanak, de valójában nem arról van szó, hogy egy apróbb sérülés, vagy vágás lenne a méhszájon. A méhszáj külső felszínét normálisan el nem szarusodó laphám borítja, a méhnyakban pedig váladékot termelő mirigyhám található. Az általa termelt sűrű nyák szinte dugót képezve lezárja a hüvely felől a méhüreget a kórokozók, és a felszálló fertőzések elől. A méhnyakban lúgos, a hüvelyben savas a kémhatás. Méhszájseb esetén a méhnyakcsatornában (cervix) jelen lévő hengerhámsejtek (mirigyhámsejtek) kikúsznak a méhszáj felszínére, és kiszorítják a normális esetben ott található laphámsejteket, ezért a vizsgálat során a nyakcsatorna körül a hám kissé vörösebb színű, és eltérő felszínű lesz. Kialakulása legtöbbször a szervezet magasabb ösztrogénszintjével áll összefüggésben, de kialakulhat a hüvelyben zajló gyulladás miatt megváltozott kémhatás (a hüvely savas flórájának a lúgos kémhatás felé történő eltolódása) következtében is. Hasonló hatása lehet a HPV fertőzésnek is. Ezt a jelenséget az orvosi nyelv cervikalizációnak (cervicalisatio), vagy méhnyakeróziónak hívja. Előfordulhat, hogy szülést követően a méhszáj tátong, és a méhnyak mirigyhámja kitüremkedik. Ebben az esetben ektrópium (ectropium) a helyes megnevezés. Ez szintén nem kóros jelenség. A gyakorlatban a fenti elnevezések egymás szinonimáiként terjedtek el.
Amennyiben a méhnyak mirigyhámja a méhszájon megjelenik, számára az ottani savas környezet nem megfelelő közeg, emiatt egyrészt a kórokozókkal szembeni védekezőképesség csökken, hajlamosabb a fertőzésekre, ami gyulladást provokál, a szövetek érzékenyebbé válnak a különböző behatásokra. Ez magyarázza, például a szexuális együttlét után jelentkező enyhe vérzést. Sok esetben éppen ez hívja fel a figyelmet a baj meglétére. Másrészt a kikúszó hengerhámsejtek bő, lúgos kémhatású váladékot termelnek, amely végül kóros hüvelyi folyáshoz, folyamatos fertőzések kialakulásához vezethet. A folyamat hetek, hónapok alatt alakul ki.
Mikor kezelendő a méhszájseb?
Az ectrópiumot, cervicalisatiót, ha nem okoz panaszt, és nem jár cytológiai (rákszűrés) eltéréssel, nem muszáj kezelni. Kezelni kell azonban, ha házasélet során vérzés jelentkezik, vagy krónikus hüvelyi folyást okoz. Megfigyelték, hogy ektrópium kezelése után javul a teherbeesési arány is. Amennyiben a kolposzkópia során látott cervikalizáció, ektrópium mellett a rákszűrés komolyabb cytológiai (P3, P4, ASCUS, L-SIL, H-SIL, CIN II, CIN III) eltérést jelez, vagy egyéb kolposzkópos eltérés (leukoplákia, tagoltság, pontozottság) is látható, műtéti megoldás is szóba jön.
Kezelés
Műtét nélküli eljárások
A műtétet, szövettani vizsgálatot nem igénylő enyhébb esetekben ecseteléssel, fagyasztással vagy lézerrel lehet segíteni.
Ecsetelés: Enyhe esetekben meg lehet próbálni a méhszájseb ecsetelését különböző érösszehúzó oldatokkal, mint pl. Vagothyl, Albothyl.
Fagyasztás: A fagyasztás, vagy ún. krio-kezelés, csak akkor végezhető, ha a betegnek van 2 hónapon belüli negatív cytologiai eredménye. Az eljárás lényege, hogy a kitüremkedő mirigyhámot lefagyasztjuk. A fagyasztás által roncsolódott mirigyhám helyét később a normális laphám borítja be.Lézeres kezelés: Szintén csak 2 hónapon belüli negatív cytologiai eredmény birtokában végezhető el. A méhszájseb lézer kezelése során a kóros szövet gyakorlatilag elpárolog (vaporizálódik), és helyét laphám borítja majd be a regeneráció során.
Műtéti eljárások
Műtétet javaslunk, amennyiben az elváltozás kiterjedtebb, vagy a kolposzkóppal látható megjelenés, illetve a citológiai eredmény olyan jellegű, hogy szövettani vizsgálat elvégzése is indokolt. Ilyenkor – érzéstelenítésben, vagy altatásban műtői körülmények között – a méhszájból kúp formájú darabot metszünk ki. A méhszáj így kissé megrövidül, a műtét után hegesebb lehet, de ez hosszú távon többnyire nem okoz problémát. Ugyanakkor lehetnek a műtétnek szövődményei: pl. méhnyak beszűkülése, bezáródása, terhesség és szülés kapcsán méhnyak elégtelensége (koraszülés), a mészháj berepedése.
Éleskés kúp kimetszés: a méhszájból az elváltozást szikével metszük ki, és a sebszéleket varratokkal egyesítjük. Akkor szoktuk ezt az utat választani, ha az elváltozás kiterjedtebb, és emiatt nagyobb darabot kell kivágni, vagy mélyebbre kell metszeni.
Elektromos kacs kimetszés (LEEP, loop conisatio): Egy magas elektromos frekvenciájú égető kaccsal az elváltozás kimetszhető. A magas frekvencia miatt a szövet szélei nem égnek el mélyen, emiatt a kimetszett blokk szövettani vizsgálatra alkalmas marad. Sokan összetévesztik a lézeres kezeléssel.