Rendelés: Hétfő, Szerda - 15:45 - 19:15
+36 30 958 2421

Konizáció és Rehabilitációs Méhszájplasztikai Műtét kisokos – Mamadoki

Konizáció és Rehabilitációs Méhszájplasztikai Műtét kisokos

Mi az a conisatio, milyen beavatkozást jelent a leep és mikor van szükség rehabilitációs méhszájplasztikára?

Elmondjuk érthetően!

Anatómia:

A méh nagyjából akkora, mint egy tojás és két részből áll, a méhtestből és méhnyakból. A méhnyak – más néven méhszáj – hüvelyi alsó része, a hüvelyboltozatban tapintható. A méh elhelyezkedését tekintve a kismedencében található, melyet elölről a húgyhólyag, hátulról pedig a végbél fog szorosan közre.

A méh anatómiája

Normális esetben a méhszáj külső felszínét el-nem-szarusodó laphám borítja. A méhnyakban a mirigyhám egy sűrű váladékot termel, amely eltorlaszolva a hüvely felől a méhüreget, védelmet biztosít a kórokozókkal, a felszálló fertőzésekkel szemben.

Mikor végezzük a fenti beavatkozásokat?

A méhszájon végzett műtétek javallati köre két fő csoportra osztható:

  1. A szülések következtében kialakult méhszáj sérülhet. Nem megfelelően gyógyult, vagy el nem látott repedések következtében az eredetileg pontszerű, néhány mm-es méhszájnyílás kitágul, emiatt a méhnyakban található hengerhám 1-3 cm-es szakaszon érintkezik a hüvelyváladékkal, ami állandó, bő nyáktermelésre készteti. A beteg sokszor tűrhetetlenségig fokozódó folyásról panaszkodik. Ezt nevezzük méhszájrepedésnek, vagy méhszájsebnek, mely műtéttel kezelhető. Ebben az esetben rehabilitációs méhszájplasztikára lehet szükség.
  2. Cytológiai (mikroszkóppal látható sejtelváltozás) és kolposzkópos (méhszájtükrözés) eltérés jelenhet meg a méh hüvelyi felszínén vagy a nyakcsatornában, amelyből később rosszindulatú folyamat alakulhat ki. Ezek az elváltozások az éves nőgyógyászati rákszűrés során felismerhetőek (kóros hámelváltozások, atypia, „0” stádiumú méhnyakrák). Ezeket az eltéréseket konizációval lehet eltávolítani, amivel megelőzhető a súlyosabb megbetegedés.

A beavatkozás előnyei

Méhszájseb esetén helyreállítható az elvesztett zárófunkció, a következményes méhgyulladás megelőzhető.

Pontos szövettani diagnózist ad az eltávolított méhnyak részről, akár méhszájrepedés, akár rosszindulatú folyamat gyanúja miatt végezzük. A nőgyógyászati szűrővizsgálat során észlelt kóros rákszűrési (cytológiai) és/vagy méhszáj tükrözési (kolposzkópia) leletek esetén egyértelműen tisztázza, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. Ennek megfelelően kóros méhszáj tükrözéses lelet, kóros rákszűrési lelet, vagy mindkettő előfordulása esetén indokolt az elvégzése. A beavatkozás nemcsak diagnosztikus, hanem bizonyos esetekben terápiás megoldást is jelent: pl. „0” stádiumú méhnyakrák (azaz nagyon kis kiterjedésű daganat) esetén, fiatal nőknél ezzel a műtéttel a daganat eltávolításra kerül, így a kezelés befejeződött. Előrehaladott folyamatok esetén további beavatkozásra és műtétre van szükség.

A műtét menete

Amennyiben a méhszáj struktúrájának helyreállítása a cél, rehabilitációs méhszájplasztika végzendő. Amennyiben bármilyen okból a pontos szövettan megismerése, vagy a kórosnak tartható szövet eltávolítása a cél, conisatiot végzünk.

Rehabilitációs méhszájplasztika

A méhszájplasztika célja a méhnyak szerzett anatómiai elváltozásának helyre állítása. A műtét lényege a méhszájrepedés széleinek felfrissítése, majd a sebszélek egyesítése öltésekkel. A műtét végén a nyakcsatornába gumidraint vezetünk, ami megakadályozza a méhszájnyílás összetapadását. Ennek eltávolítása kb. 1 hét múlva történik. Az eltávolított széleket szövettani vizsgálatra küldjük.

A konizáció

Technikailag a műtét kétféle módon végezhető.

  1. Éles kés (hagyományos) konizáció, conisatio – Kúpkimetszés a méhnyakon

    A műtét során a méhszájból éles késsel (szikével) kúpszerű részt (conus) távolítunk el, melyet szövettani feldolgozásra elküldünk.  A szövettanra vett minta mikroszkópos vizsgálatát patológus végzi, és információt ad az elváltozás kiterjedésével kapcsolatban is. A beavatkozást altatásban, vagy spinalis (gerincközeli) érzéstelenítésben végezzük. Erről az altatóorvos a műtéti kivizsgálás során (mellkas röntgen, vér és vizeletvizsgálat) a beteg belgyógyászati állapota alapján dönt.

    A beteg a műtét alatt a nőgyógyászati vizsgálattal megegyező pózban helyezkedik el. A méhnyakhoz a hüvely felől jutunk így hasi metszés nem történik, a külső nemi szerveken sem lesz semmilyen változás. Az operáció nyoma a méhnyakon csak nőgyógyászati vizsgálat során látható. A konizáció mélysége és nagysága az elváltozás jellegétől és a beteg életkorától is függ.

    Az esetek egy részében egyidejűleg a méh üregéből a méhnyálkahártyát is lekaparjuk (curettage) szövettani vizsgálat céljából. A kúp kimetszése után, a nyakcsatornába egy gumicsövet (draint) helyezünk, majd a méhnyakon keletkezett sebet felszívódó varróanyaggal összevarrjuk, így varratszedés nem szükséges. A csövet kiöltjük, tehát nem csúszhat ki. Nem ér túl jelentősen a méhnyakon, ezért jelenlétét a páciens nem érezi. A műanyag csőre azért van szükség, mert levezeti a váladékot, és megakadályozza a méhnyak összetapadását. A cső kivételére a műtét utáni kb. 7. napon kerül sor. Ettől nem kell tartani, nem fájdalmas.

  2. Leep/ konizáció (loop electrical excision procedure)

    Elektromos kacs kimetszés (LEEP, loop conisatio, LLETZ): Az elváltozás egy magas frekvenciájú elektromos égető kaccsal/hurokkal is kimetszhető. A magas frekvencia miatt a szövet szélei nem égnek el mélyen, emiatt a kimetszett blokk szövettani vizsgálatra alkalmas marad. Nem lézerrel történik, bár sokan összetévesztik a lézeres kezeléssel.

    A LEEP konizáció előnyei:

    A környező szövetekben minimális hőkárosodást okoz, a sebgyógyulás folyamata gyorsabb, nem eredményez hegesedést.

    Szövettani vizsgálatra alkalmas minta nyerhető. A vágás mentén a vérzés minimális, mivel a kimetszés során a készülék hőhatás segítségével elzárja a kis ereket, elállítja a vérzést. Egy napos kezelésként végezhető.

A konizációt akár terhesség alatt is elvégezhetjük, természetesen ilyenkor méhkaparás nem történik, és a nyakcsatornába gumicsövet (drain) nem helyezünk be.

Lehetséges szövődmények

Fontos hangsúlyozni, hogy a legnagyobb gondosság és körültekintés mellett is az operáció után előfordulhatnak szövődmények. A műtött területből vérzés indulhat, ami hüvelyi vérzésként jelenik meg, mely lehet friss, de jelentkezhet alvadékos vérzés formájában is. Néha elegendő a beteg kórházi megfigyelése, máskor azonban szükség lehet egy új öltés behelyezésére. A nyakcsatornába helyezett csőnek az a feladata, hogy megakadályozza a nyakcsatorna összetapadását. Amennyiben a nyakcsatorna összetapad, úgy a menstruációs vérzés nem tud szabadon ürülni, fájdalmas alhasi görcsök jelentkeznek, a menstruáció jellege, hossza megváltozik. Ez a méhszáj tágításával gyógyítható. A beavatkozás szövődményeként előfordulhat gyulladás, mely súlyos esetben a környező szövetekre is ráterjedhet, érintheti a teljes kismedencét is. A gyulladást bűzös vérzés vagy folyás, alhasi fájdalom, hőemelkedés jelzi, esetleg láz is kialakulhat. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért azokat a műtét előtt el kell távolítani. Bármely tünet észlelése során azonnal forduljon operáló orvosához, hogy a célirányos kezelést minél hamarabb megkezdhessék!

Műtét utáni tennivalók

A műtét utáni második napon, amennyiben szövődmény nem jelentkezett, a beteg otthonába bocsátható. A gyulladásos megbetegedés elkerülése céljából, legalább 6 hétig tartózkodni kell a szexuális élettől. Ez idő alatt javasolt még a tamponhasználat, hüvelyöblítés és az ülőfürdő elhagyása is.  Műtét után általában 2-3 héttel készül el a szövettani lelet, amiről a beteg értesítést kap. A műtétet követően 6 héttel kell ismételten jelentkeznie kezelőorvosánál. Ekkor nőgyógyászati kontrollvizsgálat elvégzésére van szükség. Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor kell dönteni. Ha az elváltozást nem sikerült az épben eltávolítani, vagy a szövettani vizsgálat erről nem tud megbízhatóan nyilatkozni, akkor a szövettani elváltozás súlyosságától függően vagy szoros cytologiai kontroll, vagy egy ismételt műtét végzése indokolt. Ritkán, de előfordulhat, hogy egy nagyobb, kiterjesztett operációra is sor kell, hogy kerüljön.

Ha a páciens a műtét után terhességet vállal, a terhesgondozás során gyakoribb ellenőrzést igényel. A szülés során a tágulási szak megnyúlhat, de a hüvelyi szülés lehetséges.

A HPV-ről

A HPV (azaz a humán papilloma vírus) egy olyan vírus, mellyel életünk során többször is megfertőződhetünk, és ami jellemzően szexuális úton terjed. A nők kb. 80%-a legalább egyszer megfertőződik élete során. Amikor a HPV a szervezetünkbe kerül, az immunrendszerünk felveszi vele a harcot. Ha egy magas kockázatú HPV okozta fertőzés hosszú ideig fennáll, akkor a méhnyak sejtjeiben beindíthat egy elváltozást, amit rákmegelőző állapotnak hívunk, mivel hosszútávon rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet.

Védőoltás leep vagy konizáció után is?

A HPV lokálisan, a méhnyakon okoz fertőzést, mely a konizáció során eltávolításra kerül.  A szervezetünk gyengén emlékszik csak a vírusra, nem termel elegendő ellenanyagot ellene, mely egy következő fertőzéstől megvédené. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozást követően újrafertőzés előfordulhat, tehát érdemes megfontolni a védőoltást.

Emellett óvszer használata mindenképp ajánlott a fertőző betegségek megelőzése érdekében.

Péter

Author

view all posts

Miben segíthetek? Foglaljon rendelési időpontot online, ingyen.

A kiválasztott időpont elfogadásáról e-mailben vagy telefonon kap értesítést. Előre is köszönöm, hogy megtisztel a bizalmával. Amennyiben csak receptre van szüksége, kérem keressen telefonon (+36 30 958 2421), és megbeszéljük, hogy mikor tudom fogadni.

IDŐPONTOT FOGLALOK