Konizáció és Rehabilitációs Méhszájplasztikai Műtét kisokos
Mi az a conisatio, milyen beavatkozást jelent a leep és mikor van szükség rehabilitációs méhszájplasztikára?
Elmondjuk érthetően!
Anatómia:
A méh nagyjából akkora, mint egy tojás és két részből áll, a méhtestből és méhnyakból. A méhnyak – más néven méhszáj – hüvelyi alsó része, a hüvelyboltozatban tapintható. A méh elhelyezkedését tekintve a kismedencében található, melyet elölről a húgyhólyag, hátulról pedig a végbél fog szorosan közre.
Normális esetben a méhszáj külső felszínét el-nem-szarusodó laphám borítja. A méhnyakban a mirigyhám egy sűrű váladékot termel, amely eltorlaszolva a hüvely felől a méhüreget, védelmet biztosít a kórokozókkal, a felszálló fertőzésekkel szemben.
Mikor végezzük a fenti beavatkozásokat?
A méhszájon végzett műtétek javallati köre két fő csoportra osztható:
- A szülések következtében kialakult méhszáj sérülhet. Nem megfelelően gyógyult, vagy el nem látott repedések következtében az eredetileg pontszerű, néhány mm-es méhszájnyílás kitágul, emiatt a méhnyakban található hengerhám 1-3 cm-es szakaszon érintkezik a hüvelyváladékkal, ami állandó, bő nyáktermelésre készteti. A beteg sokszor tűrhetetlenségig fokozódó folyásról panaszkodik. Ezt nevezzük méhszájrepedésnek, vagy méhszájsebnek, mely műtéttel kezelhető. Ebben az esetben rehabilitációs méhszájplasztikára lehet szükség.
- Cytológiai (mikroszkóppal látható sejtelváltozás) és kolposzkópos (méhszájtükrözés) eltérés jelenhet meg a méh hüvelyi felszínén vagy a nyakcsatornában, amelyből később rosszindulatú folyamat alakulhat ki. Ezek az elváltozások az éves nőgyógyászati rákszűrés során felismerhetőek (kóros hámelváltozások, atypia, „0” stádiumú méhnyakrák). Ezeket az eltéréseket konizációval lehet eltávolítani, amivel megelőzhető a súlyosabb megbetegedés.
A beavatkozás előnyei
Méhszájseb esetén helyreállítható az elvesztett zárófunkció, a következményes méhgyulladás megelőzhető.
Pontos szövettani diagnózist ad az eltávolított méhnyak részről, akár méhszájrepedés, akár rosszindulatú folyamat gyanúja miatt végezzük. A nőgyógyászati szűrővizsgálat során észlelt kóros rákszűrési (cytológiai) és/vagy méhszáj tükrözési (kolposzkópia) leletek esetén egyértelműen tisztázza, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. Ennek megfelelően kóros méhszáj tükrözéses lelet, kóros rákszűrési lelet, vagy mindkettő előfordulása esetén indokolt az elvégzése. A beavatkozás nemcsak diagnosztikus, hanem bizonyos esetekben terápiás megoldást is jelent: pl. „0” stádiumú méhnyakrák (azaz nagyon kis kiterjedésű daganat) esetén, fiatal nőknél ezzel a műtéttel a daganat eltávolításra kerül, így a kezelés befejeződött. Előrehaladott folyamatok esetén további beavatkozásra és műtétre van szükség.
A műtét menete
Amennyiben a méhszáj struktúrájának helyreállítása a cél, rehabilitációs méhszájplasztika végzendő. Amennyiben bármilyen okból a pontos szövettan megismerése, vagy a kórosnak tartható szövet eltávolítása a cél, conisatiot végzünk.
Rehabilitációs méhszájplasztika
A méhszájplasztika célja a méhnyak szerzett anatómiai elváltozásának helyre állítása. A műtét lényege a méhszájrepedés széleinek felfrissítése, majd a sebszélek egyesítése öltésekkel. A műtét végén a nyakcsatornába gumidraint vezetünk, ami megakadályozza a méhszájnyílás összetapadását. Ennek eltávolítása kb. 1 hét múlva történik. Az eltávolított széleket szövettani vizsgálatra küldjük.
A konizáció
Technikailag a műtét kétféle módon végezhető.
-
Éles kés (hagyományos) konizáció, conisatio – Kúpkimetszés a méhnyakon
A műtét során a méhszájból éles késsel (szikével) kúpszerű részt (conus) távolítunk el, melyet szövettani feldolgozásra elküldünk. A szövettanra vett minta mikroszkópos vizsgálatát patológus végzi, és információt ad az elváltozás kiterjedésével kapcsolatban is. A beavatkozást altatásban, vagy spinalis (gerincközeli) érzéstelenítésben végezzük. Erről az altatóorvos a műtéti kivizsgálás során (mellkas röntgen, vér és vizeletvizsgálat) a beteg belgyógyászati állapota alapján dönt.
A beteg a műtét alatt a nőgyógyászati vizsgálattal megegyező pózban helyezkedik el. A méhnyakhoz a hüvely felől jutunk így hasi metszés nem történik, a külső nemi szerveken sem lesz semmilyen változás. Az operáció nyoma a méhnyakon csak nőgyógyászati vizsgálat során látható. A konizáció mélysége és nagysága az elváltozás jellegétől és a beteg életkorától is függ.
Az esetek egy részében egyidejűleg a méh üregéből a méhnyálkahártyát is lekaparjuk (curettage) szövettani vizsgálat céljából. A kúp kimetszése után, a nyakcsatornába egy gumicsövet (draint) helyezünk, majd a méhnyakon keletkezett sebet felszívódó varróanyaggal összevarrjuk, így varratszedés nem szükséges. A csövet kiöltjük, tehát nem csúszhat ki. Nem ér túl jelentősen a méhnyakon, ezért jelenlétét a páciens nem érezi. A műanyag csőre azért van szükség, mert levezeti a váladékot, és megakadályozza a méhnyak összetapadását. A cső kivételére a műtét utáni kb. 7. napon kerül sor. Ettől nem kell tartani, nem fájdalmas.
-
Leep/ konizáció (loop electrical excision procedure)
Elektromos kacs kimetszés (LEEP, loop conisatio, LLETZ): Az elváltozás egy magas frekvenciájú elektromos égető kaccsal/hurokkal is kimetszhető. A magas frekvencia miatt a szövet szélei nem égnek el mélyen, emiatt a kimetszett blokk szövettani vizsgálatra alkalmas marad. Nem lézerrel történik, bár sokan összetévesztik a lézeres kezeléssel.
A LEEP konizáció előnyei:
A környező szövetekben minimális hőkárosodást okoz, a sebgyógyulás folyamata gyorsabb, nem eredményez hegesedést.
Szövettani vizsgálatra alkalmas minta nyerhető. A vágás mentén a vérzés minimális, mivel a kimetszés során a készülék hőhatás segítségével elzárja a kis ereket, elállítja a vérzést. Egy napos kezelésként végezhető.
A konizációt akár terhesség alatt is elvégezhetjük, természetesen ilyenkor méhkaparás nem történik, és a nyakcsatornába gumicsövet (drain) nem helyezünk be.
Lehetséges szövődmények
Fontos hangsúlyozni, hogy a legnagyobb gondosság és körültekintés mellett is az operáció után előfordulhatnak szövődmények. A műtött területből vérzés indulhat, ami hüvelyi vérzésként jelenik meg, mely lehet friss, de jelentkezhet alvadékos vérzés formájában is. Néha elegendő a beteg kórházi megfigyelése, máskor azonban szükség lehet egy új öltés behelyezésére. A nyakcsatornába helyezett csőnek az a feladata, hogy megakadályozza a nyakcsatorna összetapadását. Amennyiben a nyakcsatorna összetapad, úgy a menstruációs vérzés nem tud szabadon ürülni, fájdalmas alhasi görcsök jelentkeznek, a menstruáció jellege, hossza megváltozik. Ez a méhszáj tágításával gyógyítható. A beavatkozás szövődményeként előfordulhat gyulladás, mely súlyos esetben a környező szövetekre is ráterjedhet, érintheti a teljes kismedencét is. A gyulladást bűzös vérzés vagy folyás, alhasi fájdalom, hőemelkedés jelzi, esetleg láz is kialakulhat. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért azokat a műtét előtt el kell távolítani. Bármely tünet észlelése során azonnal forduljon operáló orvosához, hogy a célirányos kezelést minél hamarabb megkezdhessék!
Műtét utáni tennivalók
A műtét utáni második napon, amennyiben szövődmény nem jelentkezett, a beteg otthonába bocsátható. A gyulladásos megbetegedés elkerülése céljából, legalább 6 hétig tartózkodni kell a szexuális élettől. Ez idő alatt javasolt még a tamponhasználat, hüvelyöblítés és az ülőfürdő elhagyása is. Műtét után általában 2-3 héttel készül el a szövettani lelet, amiről a beteg értesítést kap. A műtétet követően 6 héttel kell ismételten jelentkeznie kezelőorvosánál. Ekkor nőgyógyászati kontrollvizsgálat elvégzésére van szükség. Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor kell dönteni. Ha az elváltozást nem sikerült az épben eltávolítani, vagy a szövettani vizsgálat erről nem tud megbízhatóan nyilatkozni, akkor a szövettani elváltozás súlyosságától függően vagy szoros cytologiai kontroll, vagy egy ismételt műtét végzése indokolt. Ritkán, de előfordulhat, hogy egy nagyobb, kiterjesztett operációra is sor kell, hogy kerüljön.
Ha a páciens a műtét után terhességet vállal, a terhesgondozás során gyakoribb ellenőrzést igényel. A szülés során a tágulási szak megnyúlhat, de a hüvelyi szülés lehetséges.
A HPV-ről
A HPV (azaz a humán papilloma vírus) egy olyan vírus, mellyel életünk során többször is megfertőződhetünk, és ami jellemzően szexuális úton terjed. A nők kb. 80%-a legalább egyszer megfertőződik élete során. Amikor a HPV a szervezetünkbe kerül, az immunrendszerünk felveszi vele a harcot. Ha egy magas kockázatú HPV okozta fertőzés hosszú ideig fennáll, akkor a méhnyak sejtjeiben beindíthat egy elváltozást, amit rákmegelőző állapotnak hívunk, mivel hosszútávon rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet.
Védőoltás leep vagy konizáció után is?
A HPV lokálisan, a méhnyakon okoz fertőzést, mely a konizáció során eltávolításra kerül. A szervezetünk gyengén emlékszik csak a vírusra, nem termel elegendő ellenanyagot ellene, mely egy következő fertőzéstől megvédené. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozást követően újrafertőzés előfordulhat, tehát érdemes megfontolni a védőoltást.
Emellett óvszer használata mindenképp ajánlott a fertőző betegségek megelőzése érdekében.