Nőgyógyászati rákszűrés Debrecenben
A rákos megbetegedéseket legtöbb esetben egy úgynevezett rákmegelőző állapot vezeti be, amikor a kóros sejtek már jelen vannak, azonban az elváltozás még nem lépett át a rákra jellemző agresszív fázisba. A nőgyógyászati rákszűrés célja ezen rákmegelőző állapotok felismerése és a rákos betegség még kialakulás előtti kezelése. A vizsgálat lényege az, hogy a méhszájról kenetet veszünk, melyet mikroszkópos vizsgálatra (citológia) küldünk. A vizsgálatot végző patológus megállapítja, hogy a mintában vannak-e kóros sejtek.
A humán papilloma vírus (HPV) fertőzés bizonyítottan közrejátszik a betegség kialakulásában, bár egyéb tényezők szerepe is lehetséges. A méhnyakrák rendszeres rákszűrés segítségével megelőzhető, tehát egy olyan betegséggel állunk szemben, melynek nem lenne szabad bekövetkeznie. Leggyakrabban a 35 és 65 éves kor között fordul elő, azonban az utóbbi években egyre gyakrabban látjuk a 30 év alatti hölgyeknél.
A méhnyak rákszűrése minden nő számára évente javasolt. Az első rákszűrést ajánlott a 18. életév során vagy a nemi élet megkezdésekor elvégezni, amennyiben az korábbra esik.
A rákszűrés során, a hüvelyen keresztül, megfelelő feltárást követően vizsgáljuk a méhnyakat egy speciális nagyító eszköz (kolposzkóp) segítségével, illetve a méhnyak felületéről, az úgynevezett transzformációs zónából kenetet veszünk a citológiai vizsgálatra. A transzformációs zóna azért fontos, mert itt két különböző hámszövet „találkozik” és az esetek döntő részében a rosszindulatú elváltozások a méhnyak ezen részén indulnak el. A hüvelyi kenetvételt követően bimanuális, azaz kézi vizsgálattal tapintjuk végig a nőgyógyászati területet.
A mikroszkópos vizsgálatok 5-10%-ban mutatnak kóros eredményt, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.
Sajnos előfordulhatnak álnegatív esetek (azaz, a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt rákszűrés csökkenti a fel nem ismert esetek számát, ezért fontos a rákszűrésen való rendszeres részvétel!
A nőgyógyászati rákszűrés tehát a 18. életévtől vagy a nemi élet megkezdésének időpontjától évente ajánlott, összekötve a szokásos nőgyógyászati vizsgálattal. A vizsgálatoknak nincs hivatalosan megállapított felső korhatára, ezt a nő és kezelőorvosa együtt dönthetik el.
Rákszűrés céljából érdemes a nőgyógyászati látogatást a menstruációs ciklus közepére (általában menstruációt követő 10. – 22. nap) időzíteni. Ez azért is fontos, mert a menstruáció előtti és utáni 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.
Amennyiben hüvelyfertőzésre, utaló tünetek állnak fenn, először a fertőzést, gyulladást kell meggyógyítani, mivel ez kóros citológiai leletet eredményezhet, ami miatt később, a gyulladás kezelését követően a rákszűrést ismételni kell.
Külön vizsgálatra van szükség rendellenes folyás, együttlét utáni vérzés, kismedencei fájdalom esetén.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy a citológiai vizsgálat minél megbízhatóbb legyen?
Az előjegyzést semmi esetre se a menstruáció idejére kérje, illetve a rákszűrés előtti 48 órában ne végezzen hüvelyöblítést, ne éljen házaséletet, ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert!