Hazánkban a női szervek daganatos megbetegedései sajnos napjainkban is majdnem 3500 nő halálát okozzák évente. Az első helyet az emlőrák foglalja el 2500 halálozással, míg petefészek- és méhnyakrákban minden évben nagyjából 500-600 életet veszítünk el. Az utóbbi évtizedben előfordulási gyakoriság csökkent ugyan, azonban a veszélyeztetett életkor sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódott el. Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett rendszeres nemi élet, a partnerek gyakori cserélgetése, a promiszkuitás, amely számos rizikófaktort jelent. A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások – melyek gyakran vírusos fertőzéssel (Human Papilloma Vírus, HPV) társulnak – úgynevezett rákmegelőző állapoton át a rettegett rákká fejlődhetnek. Ezek tények, de nem kell feltétlenül megrémülnünk tőlük, hiszen ha a korai fázisban felismerjük őket, ezek az elváltozások gyógyíthatóak. Tehát a nők kezében ott a lehetőség saját egészségük megőrzésére, a szűrővizsgálatok (rákszűrés) rendszeres látogatása révén.

A rákszűrés lényege

A rákszűrés alkalmával valójában – az elnevezésétől némileg eltérően – nem a kialakult daganatos állapotot igyekszünk megtalálni, hanem a rákmegelőző állapotokat próbáljuk időben felismerni. Rákmegelőző állapotról akkor beszélünk, amikor olyan folyamat indul el szervezetünkben, amely beavatkozás nélkül tovább fejlődve rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet. Ez egyben azt is jelenti, hogy nőgyógyászati rákszűrés során minden olyan szervet meg kell vizsgálni, melyet a női nemi szervek közé sorolunk, és amelyekben daganat alakulhat ki. Ennek megfelelően a méhnyak, a méhtest, a petefészkek és a mellek vizsgálata szükséges. A komplex rákszűrés több szakorvos, úgymint szülész-nőgyógyász, citológus, szükség esetén radiológus együttes, egymást kiegészítő munkájának eredménye.

Anatómia

A méh egy tojás nagyságú szerv, ami méhtestből és méhnyakból áll. A méhnyak hüvelybe nyúló alsó része tapintható a hüvelyboltozatban, melyet más néven méhszájnak hívunk. A méh a kismedencében helyezkedik el, szoros kapcsolatban elölről a húgyhólyaggal, hátulról pedig a végbéllel. A méhszáj külső felszínét normálisan el nem szarusodó laphám borítja. A méhnyakban váladékot termelő mirigyhám található. Ez a váladék egy sűrű nyák, mely szinte dugót képezve lezárja a hüvely felől a méhüreget a kórokozók, a felszálló fertőzések elől. A vizsgáló orvos az említett lap-és mirigyhámsejtekből vesz mintát egy speciális kefe segítségével.

A rákszűrés elvégzése előtt tanácsos figyelembe venni

Menstruáció és hüvelyi vérzés idejében nem lehet rákszűrést végezni. Ennek az az oka, hogy a vizsgálatra kerülő sejtminta, a citológiai kenet véres lesz, és a vér elfedi a diagnózis felállításához szükséges sejteket. Menstruáció előtt és után legalább 3 napot érdemes kihagyni a rákszűrés időpontjának foglalásakor, de a két menzesz között félidőben a legideálisabb kenetet venni. Ennek oka, hogy sok esetben előre nem lehet pontosan meghatározni, hogy mikor kezdődik a menstruáció, illetve, a vérzést közvetlenül megelőzően, és látszólagos elmúlását követően is lehet egy kevés, ún. mikroszkopikus mennyiségű vérzés, ami a rákszűrést zavarja. A rosszul időzített mintavétel fölösleges időtöltést és költséget eredményez, amit érdemes elkerülni.

Amennyiben hüvelyfertőzésre, nemi szervi gyulladásra utaló tünetek állnak fenn, először a fertőzést, és a gyulladást kell meggyógyítani, mivel a gyulladás és fertőzés kóros citológiai leletet eredményezhet, ami miatt később, a gyulladás kezelését követően a rákszűrést ismételni kell.

A rákszűrés előtt nem tanácsos hüvelyöblítést végezni. Bár ez higiénikusnak tűnik, és a fertőzés jeleit ki lehet talán mosni, de sejtszinten a gyulladás megmarad, ami kóros citológiai eredményhez vezet. Ha a vizsgáló orvos nem látja a hüvelyfertőzés következményeként a váladékot (ami a diagnózis felállításának fontos részét adja), a kóros citológiai lelet értelmezése nehéz lehet.

A rákszűrés előtt három nappal nem ajánlott szexuális életet élni, sem óvszerrel, sem anélkül. Az óvszerek rendszerint különféle vegyi anyagokkal vannak kezelve, pl. spermaölő anyaggal, illatosítóval, és ezek irritációt, steril gyulladást okozhatnak. A helyi spermaölő hatású védekező eszközök, úgy mint, pl. kúp, krém, kémiai úton hatnak, és szintén irritációt, steril gyulladást okozhatnak. A spermiumok napokon keresztül túlélnek a női nemi szervekben, és tömeges megjelenésük zavarhatja a citológiai értékelést. A sperma meg is változtathatja a sejtképet lúgos kémhatása révén, de akár valamilyen fertőzést is bevihet.

A rákszűrés menete

A vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik, ahol beszámolhat esetleges panaszairól, az orvos pedig kérdéseket tesz fel, az utolsó menzesz időpontjáról, a vérzések rendszerességéről, az esetleges tünetekről. Számoljon be az előzetesen alkalmazott kezelésekről, gyógyszerekről is! Egy jól vezetett menzesznaptár nagyon sokat segíthet a válaszokban.

A beszélgetést követően kerül sor magára a vizsgálatra. Vizsgálathoz egy speciálisan kialakított nőgyógyászati vizsgálóasztalt használunk. A rákszűrés a szeméremtest megtekintésével kezdődik, mely után a hüvely feltárása következik egy műanyagból készült, egyszer használatos steril eszköz segítségével. A hüvelytükör alkalmazása szükséges ahhoz, hogy az egyébként összefekvő hüvelyfalak és a folytatásukban lévő méhszáj megtekinthető legyen. Ehhez egy speciális nagyítót (kolposzkóp) használunk, amellyel áttekintjük a hüvelyfalakat és a méhszájat. Ezután megfelelő eszközökkel (pálcika vagy kefe) citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a méhszáj felszínéről és a méhnyakról.

A citológiai rákszűrés a méhnyak levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti. Ez a Papanicolauról elnevezett Pap-teszttel történik. A levett mintából kenetet készítünk, amit később fixálás és speciális festés után akkreditált citológiai laboratóriumban mikroszkóp alatt értékelnek, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására is alkalmas. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.

A citológiai anyagvétel (kenet) után végezzük a rákszűrés következő lépését, a kolposzkópos vizsgálatot. A kolposzkóp 5-12-20-30 szoros nagyítást biztosító, megfelelő fényforrással ellátott optikai eszköz. Ennek segítségével olyan testfelszíni és testüregi hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók, illetve a látott elváltozás súlyossága jól megítélhető. Előnye egyrészt, hogy a szöveteket élőben, saját környezetükben vizsgálhatjuk, másrész, hogy könnyen ismételhető. Ecetsav- és jódtartalmú szer alkalmazásával (ecseteléssel) a kóros területek jól elkülöníthetők az ép szövetektől.

Ezután következik a rákszűrés szintén szerves részét képző, úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat. Ennek során kitapintjuk a méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát, gyulladás, terhesség, egyéb tapintható elváltozás esetleges meglétét, tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek állapotáról. A rákszűrés ezen fizikális vizsgálati része csupán néhány percig tart, a rendelőben töltött idő nagyobb részét beszélgetéssel töltjük. Ha szükségesnek látszik, vagy panaszai indokolják, kiegészítő vizsgálatokra kerülhet sor. Ez legtöbbször ultrahangvizsgálatot, vagy későbbi vérvételt jelent. A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen, szerves részét kell, hogy képezze az emlők áttapintása is. Mivel a rákszűrés könnyen megismételhető, így követésre is alkalmas, azaz, pontos választ adhatunk a folyamat javulásáról vagy rosszabbodásáról.

Citológiai rákszűrés eredményei

A régi rendszer szerint P0-P5 között értékeltük a rákszűrés során levett kenetet, újabban viszont a Bethesda-módszert használjuk.

(A Papanicolau rendszert az 1920-as évektől használták Magyarországon, mely annak idején nagy előrelépést jelentett a rákszűrés eredményének értelmezésében, azonban ma már van sokkal informatívabb módszerünk az értékelésre. 1988-ban kialakították a Bethesda-rendszert, ennek a 2001-es módosítását használjuk ma is. A Bethesda-rendszer sokkal rugalmasabb és informatívabb, részletesebb információkat ad a méhnyak elváltozásokról.)

Értékelés a Papanicolau besorolás szerint:

P0 = a kenet nem értékelhető, valami hiba történhetett a vizsgálat, vagy az értékelés kapcsán, ezért újabb vizsgálat szükséges. P1 = negatív; normális sejtek P2 = negatív; normális sejtek, minimális, teendőt általában nem igénylő gyulladásos jelekkel (ez a leggyakoribb eredmény!) P3 = Gyulladás van vagy rákmegelőző állapot gyanúja áll fenn. A vizsgálat ismétlése, illetve HPV szűrés javasolt. Egy P3-as lelet még önmagában nem indokol műtétet, de szoros orvosi megfigyelés és kontroll szükséges! P4 = Rákmegelőző állapot vagy korai rák gyanúja áll fenn. – A gyanú kizárására vagy megerősítésére HPV szűrés és az esetek döntő többségében szövettani vizsgálat indokolt ilyen esetben. P5 = Daganatos sejtek jelenléte mutatható ki. Szövettani vizsgálat mindenképpen indokolt.

Értékelés a Bethesda-rendszer szerint:

A Bethesda besorolás azt mutatja meg, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) rendellenességről van szó.

A méhnyakráknak két fő típusa van:

• 85-90%-uk laphámrák, ami hosszú évek alatt alakul ki és jól szűrhető.

• 10-15%-uk mirigyrák, ami akár másfél-két év alatt kialakulhat, magasan a méhnyakcsatornában, helyezkedik el, ezért nehezen szűrhető

A kóros leletek osztályozása:

• ASCUS – bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek

• SIL – laphámbeli elváltozások, ezen belül

• AGC – kóros mirigyhámsejtek

• AIS – (adenocarcinoma in situ) – csak a hámot érintő mirigyrák gyanúja